2006 november 14. | Szerző: Unachit |

Hol is kezdej? Talán célszerű lenne a legelejéről….(na de ne aggódjatok nem Ádámtól és Évától….) Hogy miért is kezdtem el írni ezt a blogot? Talán azért, mert nem mindenkinek tudom elmondani a problémáimat,(igazából, őszintén senkinek sem) Azt hiszem ez lesz majd a”titkos” naplóm…. Szóval én egy 17 éves középiskolás lány vagyok, akár bárkinek lehetnék a szomszédja, a barátnője, az osztálytársa. A világ minden részén élnek olyan lányok mint én, akik semmiben nem térnek el a nagy átlagtól….nem bombanők és nem is géniuszok és nem szuperhősök. Másfelől viszont mindig hittem és most is hiszek abban hogy mindenkiben van valami különleges, valami ami másban nem található meg…és ez a dolog tesz minket egyedivé. Ez talán eddig oké is, DE mi az bennünk….én folyton keresem, hogy mi lehet az másokban is igyekszem ezt nézni, de valljuk be őszintén ez nagyon nehéz… Ha tudnám mi lenne az ami egyedi bennem…azt hiszem kihangsúlyoznám, de lehet hogy elrejteném hogy csak az láthassa aki igazán fontos nekem és én is az vagyok neki….de amíg azzal nem vagyok tisztában mi is az, addig ezen kár gondolkodnom, hiszem lehet hogy már mindeki ismeri hogy mi bennem az amitől más vagyok, de ezt mégsem kérdezheti meg az ember: Szerinted miért vagyok különleges? na ezek után akik még épelméjűnek tartottak azok is furcsa szemmel tekintenének rám. Tehát ezt is magunknak kell megtalálnunk, mint oly sok mindent az életünkben…. Tehát nem mondhatom magam népszerűnek…sőt…iskolánkban mint oly sok más iskolában klikkek jöttek létre….nálunk ez a kollégisták a bejárósok és a helybeliek…. én helybeli vagyok és mégsem tartozom sehova sem…lekéstem a csatlakozást…és most már bezárultak a körök és velem már senki sem foglalkozik még a fáradságot sem veszik arra hogy megismerjenek. Ez igazán szörnyű, de ezt is túlélem, hiszen amiben nem halsz bele az erősít 🙂