2010 május 28. | Szerző: Unachit |
Folyton kattog az agyam, nem
tudok aludni, pihenni, tanulni… Rettenetes. Hatalmas görcs van a gyomromban az
elkövetkezendő vizsgák miatt (mintha csak érettségi előtt lennék – akkor
éreztem így magam). Félek. Félek, hogy nem tudom teljesíteni a követelményeket,
és lemorzsolódom. Az agyam persze ezzel nem tud szembenézni, folyton
problémákat generál, ezért jelenleg még a problémáimat sem tudom ráncba szedni,
melyik az, amelyik csak kamu, hogy túléljem a napot és melyek a tényleges problémák?
A srácnak, akiről nemrég írtam,
nemsokára lesz a szülinapja, és persze már jóval előtte elkezdtem gondolkodni
azon, mivel lephetném meg. De semmi. Csak ostoba és személytelen ajándékok
jutottak az eszembe. Úgy érzem nem is ismerem. Még mindig bizonytalan vagyok a
tekintetben hogy „jók vagyunk-e” együtt. Én nem ilyen lányt képzelnék el mellé,
nem hiszem, hogy rám lenne szüksége. Tudom, hogy butaság ez az egész, és hogy
ezt nem nekem kell eldöntenem, hiszen nem idióta, csak tudja mi a jó neki, de
akkor is jobb lenne, ha minderre most jönne rá, mint hónapok múlva. Azt hiszem,
úgy érzi, ismer engem, de akit ő ismer, az tényleg én vagyok??? Sajnos túl sok
minden felett szemet hunyok, olyan dolgok felett, amik egyáltalán nem esnek
jól, de nem tudok erről vele beszélni, képtelen vagyok mindezt a szemébe
mondani, és nem akarok ilyen lenni. Egy jó kapcsolat nem lehet ilyen,
őszintének kell lenni, vagy nem?
Megfogadtam, hogy várok a
vizsgaidőszak végéig, amikor már nyugi lesz a gyomromban, akkor majd újra
gondolom ezt az egészet. Szép elképzelés… azonban ezeket nem lehet csak úgy egy
ládába betenni és elrejteni valahová. Kavarog az agyam az ilyen hülyeségeken és
totál idiótának érzem magam. Utálom a bizonytalanságot és azt, hogy
döntésképtelen vagyok. Pedig ez nem nagy ördöngösség, legalábbis nem kellene
annak lennie. Miért nem tud megegyezni a szívem és az eszem, hogy mit tegyünk,
vagy miért nem uralkodik egyik a másikon, ne bennem játszódjon le a demokrácia…
Vagy ha mégis, legalább hagyjanak pihenni, egyetlen éjszakára, amikor nyugodtan
el tudok aludni, és nincsenek álmok, amik összezavarnak az éjszaka közepén és
ne kelljen görccsel ébrednek… csak egy éjszakát kérek, hogy erőt gyűjthessek…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: